Category Archives: FOTÓALBUM

Rosta Péter Fotó Óra – Képregény

Rosta Péter Fotó Óra – Portré

Rosta Péter – Szociográfia

2014. október 16.

Ádám Szabó Daniella Zsanett Gömbicz Linda Szunai magány_bodtam Marina Bödőcs‎ Mikus_Boglárka-szoció Mirjam Szakacs‎ Nikolett Kovács‎ Nikolett Móczás‎ Réka Haász‎  Szabó-Bianka---szoció Szilvia Manhertz‎ szocio_posgaysara Victorya Tóth Virág Varga

Emberek, tömegábrázolás – Rosta Péter

2014. október 9.

Csabi Sörös Ferencz-Henriett Keszeg viktória Molnar timea oldalpárSzivák-Tóth-Réka Rebeka Csere szabo_adam_tomeg takacsemoke_tomegfoto_net tomeg_bodortamas_kesz tomegfoto_posgaysara tűzijáték-Gömbicz-Daniella Victorya Tóth Viktória Lay

Színek óra – Rosta Péter

Színek – Fotó feladat

2014. szeptember 25. Nikolett MóczásPrintz NóraSára PosgayTamás BodorViktória LayZsófia Saliga10702230_352856501555469_5484869205658617377_n Ádám Szabó 1374722_516244495185690_5044526172528373412_n 18 Vivi Takács Daniella Zsanett Gömbicz Dalma Huszár Boglárka Mikus Bianka Szabó Attila Polus Anna Horváth Marina Bödőcs Patrick Lenkó Dobi Evelin Dorottya Kalu Dorottya Tajnay Kata Gyöngyösi Kovács Nikolett Nikolett Móczás Molnár Tímea Mirjam Szakacs Marina Bödőcs szabo_adam_szinabrazolas Sára Posgay Rin Sziszi Ririchiyo‎  Rebeka Csere Zsuzsanna Merényi Zsófia Saliga Vivi Takács Virág Varga Viktória Lay Anita Czekmeiszter Ádám Szabó

Térábrázolás – Híd fotó válogatás

 

2014. szeptember 18. 01 hid-Huszár-Dalma 01 Huszár Dalma - kollázs 02 gombicz-daniella-lanchid-munkafoto 02 hid kollázs gömbicz daniella 03 Ferencz-Henriett_3[2] 03 Ferencz-Henriett-2[1] 04 Hid-kollazs-Merenyi-Zsuzsanna 04 Vezerfoto_-hid_Merenyi-Zsuzsanna 05 Híd-Kollázs - Szunai Linda 05 Vezérfotó - Szunai Linda 06 híd vezérfotó - Szabó Bianka 06 kollázs---híd-(Szabó-Bianka 07 szabo adam vezer 07 szabo_adam_terabrazolas 08  Anita Czekmeiszter 08 Anita Czekmeiszter 09  Patrick Lenkó 09 Patrick Lenkó 10  Réka Szivák Tóth 10 Réka Szivák Tóth

Térábrázolás – Híd fotók (2.)

2014. szeptember 18.

Rosta Péter Fotó óra:
Megyeri híd

Beülünk az autóba és útra kelünk. Mikor már túlvergődtük magunkat a belvárosi dugókon, átdöcögtünk a külvárosi utcákon és már a Békásmegyeri lakótelepet is magunk mögött hagytuk, lassan a fák lombjai mögül előtűnnek a Megyeri híd jellegzetes pilonjai. Mintha a modern szerkezet is jelezné: itt van vége a városnak.
Az ország első ferdekábeles hídja még igen friss építménynek mondható. Vakarhatjuk a fejünket, ha a szüleinktől megörökölt térképet forgatva szeretnénk tájékozódni, hiszen a hidat 2008 szeptemberében adták át. A kivitelezése két és fél évbe telt, ami igen rövid idő azt tekintve, hogy ez a második leghosszabb hidunk. Ez a rövid idő sem volt zökkenőmentes; az építkezési terület egy része katonai terület volt, így csak aknamentesítés, és a bombák hatástalanítása után láthattak neki a munkálatoknak.
A híd Újpestet köti össze Budakalásszal, a Szentendrei-szigeten keresztül. A sziget ezen része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkoz tartozik, ezért az útpálya itt nem a földön halad,ugyanis ez a rész szigorúan védett ivóvízbázis. A tereprendezések után már csak egy komoly károkat okozó árvízhullám lassította az építkezést.
A két forgalmi (M0-ás gyorsforgalmi) utat, egy gyalogos és egy kerékpár sávot a két pilonból kiinduló, összesen 88 darab fehér kábel fogja közre. Erős napsütésben akár úgy tűnhet, mintha a nap sugarai tartanák össze a hidat. A pilonok „A” betűt formálnak, és közel 100 méter magasságban emelkednek a Duna fölé. Összesen 28 pillér támasztja alá a majdnem két kilométer hosszú hidat. Autóval átsuhanva is lenyűgöző látvány a modern szerkezet, de gyalogosként egészen más elsétálni a magasba nyúló kábelek között. A zöld környezetet szinte figyelmen kívül is hagyjuk, mivel a híd vonalai akaratlanul is az ég felé vezetik a tekintetünket.
Az elnevezés eredete igen egyszerű: a híd Békásmegyert és Káposztásmegyert köti össze. A névről először a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium több fordulós internetes szavazást indított, de mivel első helyen a „Chuck Norris híd” végzett, elvetették az ötletet.
Érdemes egy fényképezőgéppel a nyakunkban biciklire ülni, vagy buszra szállni és egy délutánt a hídnál tölteni. A gépünk lencséjén keresztül érdekes pontokat, részleteket fedezhetünk fel. Ha az üzemeltetőkkel előre egyeztetünk, kisebb csoportokban akár az „A betűk szárain” keresztül fel is lépcsőzhetünk, vagy liftezhetünk, és 35 emelet magasságból nézhetünk vissza a Budai-hegység vonulataira, a város emeletes házaira, az ártéri erdő közepén futó sztrádára, és felülről is megcsodálhatjuk a Megyeri híd „napsugarait”.

Printz Nóra

printznora_hidak

 

 

 

Térábrázolás – Híd fotók (1.)

2014. szeptember 18.

Rosta Péter Fotó óra:
Újpesti vasúti híd, vagyis az „Északi összekötő”

 

Az Újpesti vasúti híd (a köznyelvben sokszor Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja, amely a Népsziget felett is átvezet. A Budapest–Esztergom-vasútvonal forgalma mellett a gyalogos és a kerékpáros közlekedést is szolgálja.

A hidat gyakran nevezik – hibásan – északi összekötő vasúti hídnak is. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a vasúti hidak helyzete Budapesten szimmetrikus, ezért a téves feltételezés, hogy a Déli Összekötőnek ez a híd lenne az északi párja. Valójában a déli vasúti híd az ún. összekötő vasút hídja, amely a MÁV-nak a Duna két partján lévő hálózatait köti össze, Kelenföld és Ferencváros között, innen származik a neve. Ezzel ellentétben az Újpesti híd „csak” az esztergomi vasútvonal hídja.

A híd Ötlete elsőként 1892-ben, az esztergomi vasútvonal tervezése során merült fel, hogy a főváros bal parti részével is összeköttetést alkossanak. A vasútvonal tulajdonosa, az olasz Fratelli Marsiglia et Co. vállalat, ennek érdekében határozta el az Óbuda és Újpest közötti egyvágányú Duna-híd építését, és 1894-ben látott hozzá a szintén olasz Societa Nazionale delle Ufficine di Savigliane cég. A forgalomnak 1896. november 3-ánadták át. A forgalom gyorsan nőtt, az egyre nagyobb terhelés miatt a szerkezetet többször meg kellett erősíteni, ezután viszont a híd egészen 1944 augusztusáig teljesítette hivatását.

A második világháború során több súlyos légitámadás érte. A megrongált hídra a végső csapást 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő mérte: felrobbantotta. A szerkezet egyetlen nyílása maradt csak meg, ez a háború után Simontornyára került, ahol 2001-ig szolgált vasúti hídként.

1945-ben a szovjet hadsereg ideiglenes pontonhidat építetett. Az újjáépítés éveiben az esztergomi személyvonatok Császárfürdő vasútállomásig (Frankel Leó utca) jártak.

1950-től a tehervonatokat szükségmegoldásként az Árpád hídra terelték. A víz alatti hídroncsok kiemelése és a fel nem robbant 500 kg-os bombák hatástalanítása évekig eltartott, és a mai napig sem fejeződött be. Sok nehézséggel járt a lerobbantott mederpillér és a hídfő helyreállítása is, amit 1953 őszén kezdtek el. A rossz gazdasági helyzet ellenére azért kezdődhetett el a vasszerkezet építése, mert az Összekötő vasúti hídnál ideiglenesen beépített ún. „K”-hidat időközben elbontották, és annak elemeit építették be ide. A munkát tovább nehezítette az 1954. évi dunai nagy áradás, ami elmosta a hídszerelő telepet, a hídanyagon pedig rozsda- és iszapréteg jelent meg. 1955-re készült el az újjáépített híd, amely a Roth–Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott, kettős „K”-híd.

Próbaterhelése 1955. május 5-én volt. A hídszerkezetek próbáján 4 darab 424-es sorozatú mozdonnyal terhelték meg az egyes hídnyílásokat. Az első személyvonat – több mint tíz év szünet után – 1955. május 21-én haladt át a hídon.

A 2000-es évek közepére a hídon a mozdony vontatta vonatoknak 10 km/h, motorvonatoknak pedig 30 km/h sebességkorlátozás volt érvényben. Az acélszerkezet felújítása nem lett volna gazdaságos, ezért azt – a pillérek felújítása mellett – teljes egészében lecserélték 2008 nyarán. A Népsziget és Pest közötti Duna-öböl hídszerkezete változatlan maradt, ám felújították.

A híd új, előszerelt darabjait Csepelről TS-80 típusú bárkákon szállították a Duna óbudai szakaszához, ahol két úszódaru (a 200 tonnás magyar „Clark Ádám” és a 300 tonnás német„Atlas”) emelte őket a megerősített pillérekre.

Az átépítés eredményeként a hídon a vonatok 80 km/h sebességgel haladhatnak majd, illetve a híd déli oldalán járda, északi oldalán kerékpárút van. A régi híd két oldalán lévő villamos távvezetéket a járda alá rejtették el. A teljesen dísztelen új híd zöld színű lett. (Sajnos már itt is megjelentek a graffitisek.)

A fotókat azért készítettem erről a hídról, mert különlegesnek találom. Ez nem egy szokványos híd. Ezen nem járnak autók, villamosok és buszok. Kifejezetten tetszik, hogy nem csak az oldalán vannak korlátok, hanem az egész olyan, mint egy vasalagút a Dunán. Egyébként is nagyon szeretem a Római part környékét. Ez az építmény nekem olyan, mint ami lezárja a fővárosi nyüzsgést. A hídon túl csak a pihenésnek és a szórakozásnak van a helye.

Keszeg Viktória

keszeg viktoria vezer foto kollázs_keszeg-viktória